GENERIKUS GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEK GYÓGYSZERKASSZÁRA GYAKOROLT HATÁSAI A LOSARTAN ÉS TRIMETAZIDIN HATÓANYAGOK PÉLDÁJÁN
Írta: Rendszergazda Dátum: 2011.10.20. 15:32:31
Háttér: A 2006. évi XCVIII. törvény 2007. január 1-jén hatályba lépett 4-35. és 43-47. §-a többek között az originális gyógyszerek helyetti olcsóbb, generikus gyógyszeres terápiaválasztás ösztönzéséről vált híressé. A törvény egyik célja, hogy „garantálja (…) a kötelező társadalombiztosítás rendelkezésére álló források felhasználásának (…) gazdaságosságát”. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a fenti törvény generikus gyógyszerek árváltozásán keresztül a gyógyszerkasszára gyakorolt pozitív és negatív lehetséges hatásainak bemutatása a losartan és a trimetazidin hatóanyag példáján. Ezzel együtt a figyelem olyan információkra irányítása, mely – a tapasztalat szerint – nem kapott kellő hangsúlyt a törvény megalkotásakor. Anyag- és módszertan: Az egyes hatóanyagok és készítmények forgalmi adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett gyógyszerforgalmi adatok szolgáltatták. A vizsgálatba vont hatóanyagválasztás oka egyrészt a szerző aktív részvétele az egyes generikumuk bevezetésében, másrészt a két hatóanyag gyógyszerkasszára gyakorolt ellentétes hatása alapján a törvény néhány előnyének és hátrányának megvilágíthatósága. Ezen adatok feldolgozásának és elemzésének eredményei a tanulmányban bemutatott ábrák, grafikonok és táblázatok. Az így kapott eredmények alátámasztásául szolgál az ezzel kapcsolatban fellelhető néhány irodalmi adat. Eredmények: A losartan hatóanyag dobozban mért forgalma az olcsó generikumok piacra kerülésével 18,75-szorosára növekedett, ez DOT-ban (Days of Treatment) kifejezve 26,7-szeresére növekedést jelent 2007. január és 2010. augusztus között. A gyógyszerkassza losartan hatóanyagra fordított kiadása ugyanebben az időszakban 6,48-szorosára változott. Hátterében állhat, hogy a hatóanyag a hipertónia terápiájában számos, korábban jelentősen kedvezőbb árú alternatívával rendelkezik. A trimetazidin hatóanyag valós szakmai terápiás alternatívával nem rendelkezik – egyedülálló hatásmechanizmusa miatt –, ez a tbtámogatás igénybevételének szigorú indikációival együtt eredményezhette, hogy a dobozban mért forgalom 2010 augusztusára a 2008. júniusi értékhez képest mindössze 6,4%-kal nőtt, a gyógyszerkassza trimetazidin hatóanyag támogatására fordított kiadása ugyanezen időszak alatt 75%-ára csökkent. Megbeszélés: Számos pozitív eredmény mellett olyan hiányosságokra is fel kell hívni a figyelmet, mint a nem kellőképpen figyelembe vett gyógyszergyári marketing tevékenység és a generikus árverseny hatására elérhető árúvá váló modern készítmények okozta forgalom- és kiadásnövekedés. A támogatásba bevont készítmények és a támogatások mértékének átgondolása is megfontolandó és az egy hatóanyagon belüli generikumok számának korlátozása is üdvös lenne.