AZ IDŐSKORI ÖNELLÁTÁS ÉS A SZOCIÁLIS OTTHONI ELLÁTÁS KÉRDÉSEI A TÉRDÍZÜLETI MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG SZEMSZÖGÉBŐL, STATISZTIKAI ANALÍZIS
Írta: Rendszergazda Dátum: 2013.03.11. 00:23:06
Vizsgálatunk célja annak megállapítása volt, hogy azok közül az idős emberek közül, akik szociális otthonba kerültek, hányan küzdenek mozgásszervi problémával, ill. ebből hány személynél van térdízületi érintettség, továbbá felmérni, hogy a térdízületi műtétek mennyire befolyásolják az önellátást, ezen túl pedig a szociális otthonba kerültek megoszlásának vizsgálata nemek, életkor, és családi állapot szerint. E retrospektív, eset-kontroll és keresztmetszeti elemeket tartalmazó vizsgálatban 118 szociális otthonban élő vett részt, 37 a Szent István téri szociális otthonból, 51 a Xavér utcaiból és 30 az Alkotmány utcaiból. A vizsgált személyek átlagéletkora 82,77 év.
Az adatgyűjtéshez saját szerkesztésű kérdőívet alkalmaztunk, melynek alapját a Lysholm és az Oxford Knee Score kérdőív adta. Kizártuk a vizsgálatból azokat, akik nem rendelkeztek ép tudatállapottal. A felmérést 2011. júliustól decemberig végeztük.
Városból szignifikánsan többen költöztek be az otthonokba, mint faluból (p=0,018). Szignifikáns különbséget kaptunk az időskor és az ízületi panaszok között is. A térdízületet érintő műtétek és az önellátás között nem igazolódott szignifikáns kapcsolat. Kiderült, hogy a magasabb BMI-vel rendelkezőknek szignifikánsan rosszabb az önellátása (p=0,03). Megerősítést nyert, hogy a BMI hatással van mind az önellátásra, mind az életminőségre. Jól látható, hogy a kedvező hatású gyógytorna hosszútávon pozitív társadalmi és szociális következményekkel járhat, hiszen kitolhatja az idősek szociális otthonban kerülésének időpontját.