PSZICHOSZOCIÁLIS EGÉSZSÉGFAKTOROK ÖSSZEHASONLÍTÓ EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLATA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ IFJÚSÁGA KÖRÉBEN
Írta: Rendszergazda Dátum: 2006.06.01. 08:18:26
A modern orvoslásban az egészségi állapot meghatározásában a pszichoszociális dimenzió szerepének fokozatos növekedését figyelhetjük meg. Különösen fontos megismerni ezeket a pszichoszociális összefüggéseket gyermek– és serdülőkorban, hiszen a modern világban különösen kritikussá, sérülékennyé vált ez az életkori szakasz. A pszichoszociális egészségi állapot indikátor tényezőit az egészségi és edzettségi állapot önminősítése, a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága, az élettel való elégettség, és a depresszív tünetek előfordulása alkotja. Jelen kutatásunk célja ezen faktorok prevalenciájának vizsgálata, illetve összehasonlító elemzése volt a dél-alföldi régió megyéiben (Békés megye, Bács–Kiskun megye és Csongrád megye). Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek nagy többsége jónak ítélte egészségi állapotát, míg edzettségi állapotukat a fiatalok kevésbé tartották megfelelőnek. Ezeknél a változóknál nem találtunk szignifikáns területi különbségeket, míg a pszichoszociális egészségi állapot többi indikátor tényezőjénél igen. A pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakorisága Csongrád megyében volt a legmagasabb, míg az élettel való elégedettség Békés megyében. A depresszív tünetek száma pedig ugyanitt volt a legalacsonyabb. Azt is megállapítottuk, hogy ezek az indikátor tényezők egymással, és az egészségmagatartási formákkal szoros kapcsolatban állnak, illetve az életkor és a nemi hovatartozás is hatással van rájuk. A fiúk egészségi állapotukat magasabbra értékelik, elégedettebbek életükkel, a lányok több pszichoszomatikus és depresszív tünetről számolnak be. Az életkorral pedig a pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakorisága nő.