60 ÉV ALATTI COMBNYAKTÖRÖTTEK CSAVAROS OSTEOSYNTHESISEIT KÖVETŐ TOVÁBBI ELLÁTÁSOK ÉS RIZIKÓTÉNYEZŐIK KAPCSOLATA
Írta: Rendszergazda Dátum: 2011.10.06. 11:24:42
A nemzetközi szakirodalom az intracapsularis combnyaktöréseket követően főként a törésgyógyulással összefüggő szövődményeket értékeli különböző prognosztikai faktorok összefüggésében. Jelen tanulmány célja a 60 év alatti combnyaktöröttek törésgyógyulással kapcsolatos további műtéti ellátásainak és prognosztikai tényezői kapcsolatának értékelése a monotraumás intracapsularis combnyaktörések primer csavaros osteosynthesiseit követő 2 évben. Vizsgált prognosztikai faktorok: kor, nem, műtétig eltelt idő, törés diszlokációja, a kísérőbetegségek, műtét napja és az ellátás progresszív szintje. A Magyarországot lefedő multicenter tanulmány a 2000. évben primeren ellátott combnyaktöréseket retrospektíven vizsgálja az OEP adatai alapján. Az adatokat betegenként validálja és kiegészíti egy intézményi kérdőíves felmérés az ellátásokat végző 60 intézményből. A prognosztikai faktorok hatását a töréssel kapcsolatos összes további ellátás ismeretében értékeli. Az adatok feldolgozása egyváltozós és többváltozós logisztikus regressziós módszer segítségével történik (p<0.05). A kritériumoknak 413 intracapsularis combnyaktörött felelt meg, melyből 17,92%-nál történt töréssel kapcsolatos további ellátás. 82,08% primer ellátásra gyógyult. A regressziós analízis alapján a további ellátások előfordulására szignifikáns kockázatot jelent a törés diszlokációja (EHunivariate: 1.915; EHmultiple: 2.215), a műtét hétvégi napja (EHunivariate: 1.901) és az általános infekciós (EHunivariate: 2.469; EHmultiple: 3.449) kísérőbetegségek valamint a megyei kórházi progresszív ellátási szint (EHmultiple: 2.356). A rizikófaktorok negatív hatásának csökkentésére javasolt a különböző progresszív ellátási szinteken a traumatológiai és orthopédiai szakmák irányelveinek egységesítése, az egységes orthopéd-traumatológiai szemlélet meghonosítása. A magas szintű, egységes betegellátás érdekében az intézményi, személyi és a funkcionáló tárgyi feltételrendszert a hét minden napján hasonlóan kell biztosítani. A kockázatot jelentő kísérőbetegségek esetén fókuszáltan kell törekedni a betegek további ellátásait befolyásoló hatások csökkentésére mind a perioperatív és a posztoperatív időszakban.