|
A 2006-OS LIBANONI HADMŰVELETEK SORÁN SZERZETT KATASZTRÓFAELLÁTÁSI TAPASZTALATOK |
A szerzők a 2006-os libanoni háború idején, tömeges betegellátás során szerzett tapasztalataikat összegzik. Négy táborban, nyolc nap alatt ötszáz esetet látott el a két orvosból (egy szakorvos, egy szigorló) és két ápolóból álló önkéntes csoport. Logisztikai hátterüket a Baptista Szeretetszolgálat nyújtotta. A betegek zöme nő és gyermek volt. Az összes eset 65%-a felső légúti és fertőző gastrointestinalis megbetegedés volt. A pszichiátriai eltérések, mint kísérő betegségek gyakorisága 25% volt. A menekültek ellátási igénye a „letelepedési, megnyugvási” fázisban gyorsan arra a szintre csökkent, melyet már – az egyébként folyamatosan működő – honi ellátási rendszer is meg tudott oldani. A szerzők tapasztalatként a mielőbbi és nagy teljesítményű ellátás szükségességét, valamint a mikrobiológiai/epidemiológiai intézkedések fontosságát hangsúlyozzák. A bemutatott és vizsgált kontextusban, paradox módon a sebészi ellátás iránti igény – amennyiben működő kórházi háttérrel dolgozik a segélycsoport – volumenében és fontosságában messze elmarad az általános „szükség” belgyógyászati teendők mögött. A tapasztalatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy azokat lényegében érintetlen egészségügyi infrastruktúrájú országban szerezték. |
|
|
Magyar Epidemiológia | |
Bejelentkezés |
|
|