|
|
 FELNŐTTEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ANNAK KÖRNYEZETI TÉNYEZŐKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA KOMÁROMBAN, KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁN |
| Összehasonlító vizsgálat egyik célterületeként szerzők Komáromban végeztek környezet-epidemiológiai vizsgálatot 2000/2001-ben. Célul tűzték ki, hogy feltárják standardizált kérdőíves módszerrel a 35 éven felüli lakosság főként légzőszervi státuszának összefüggéseit elsősorban környezeti tényezőkkel. A kérdőív kiterjedt a fennálló betegségeken túl a demográfiai adatokra, életmódi szokásokra, lakókörnyezeti tényezőkre, munkahelyi expozíciókra is. Az adatbevitel az Epi Info 6.04d epidemiológiai programcsomaggal történt, az elemzés a STATA 7.0 statisztikai programcsomag segítségével készült. A légzőszervi tünet- és betegségkategóriáknak, valamint egyéb belbetegségeknek a kockázati tényezőkkel való kapcsolatait az I. modellekben a nemre, az életkorra és a dohányzásra korrigálva vizsgálták, a II. modellekben pedig e tényezőkön felül az alkoholfogyasztás, elhízás, poros munkahely, bizonyos időjárásra való érzékenység, belszervi betegségek és a szülők légzőszervi betegségeinek különböző kategóriáival korrigálva értékelték. 953 személy adatát elemezték. – Az I. modellek főbb eredményei: a tünetek, betegségek közül 9 kategória függött össze szignifikánsan a jelen vagy múltbeli dohányzással (a szignifikáns esélyhányadosok, egy fölötti értékkel: EH=1,35–3,60), ezen felül 8 tünet- vagy betegségkategória a naponta húsz szálnál több elszívott cigarettával is (EH=1,76–6,52), továbbá 13 kategória a hetenkénti vagy naponkénti alkoholfogyasztással (EH=1,58–4,04), 6 kategória a BMI szerinti elhízással (EH=1,51–2,74), 4 kategória az utóbbi tíz évben mindig penészes lakással (EH=1,83–2,24); 8 kategória a vegyiparban eltöltött húsz vagy több évvel (EH=1,86–3,86), 12 kategória a mezőgazdaságban ledolgozott ugyanennyi idővel (EH=1,98–6,50), 10 kategória pedig a poros munkahellyel (EH=1,64–2,64) mutatott szignifikáns összefüggést. Ezen összefüggések jelentős része a II. modellekben is megtartotta szignifikanciáját. Levonható a következtetés, hogy az irodalomból jól ismert életmódi tényezőkön (dohányzás, alkohol vagy elhízás), valamint munkahelyi expozíciókon (vegyipar, mezőgazdaság vagy poros munkahely) túlmenően, a környezet-egészségügyi tényezők közül elsősorban a lakás penészedésének összefüggése jelentős, mely az irodalmi áttekintés alapján más vizsgálatokban is esszenciális tényezőnek bizonyult. Szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy felelős döntéshozók dolgozzanak ki átfogó stratégiát a lakás penészedésének leküzdésére. |
|
|
| Magyar Epidemiológia |  |
| Bejelentkezés | |
|
|
